Reggel az óra csörgésére ébredtünk, de mosolyogtam, mert tudtam, hogy ma rövid utunk lesz és nem is kell sietnünk annyira. 🙂 Ezért még visszadőltem és csak 9:00 előtt egy kicsivel riadtam meg. ÉDes kint olvasgatott addig. Ahogy felugrottam már szinte indultunk is, éppen sikerült felkapnom magamra valamit. 🙂

Ki van számolva, hogy mikor kell odaérnünk, mert van egy híd a kikötő előtt, amit csak 2 óránként nyítnak fel. Szóval igyekeztünk a 12:00-es hídnyitást elcsípni.

Az alig 3 órás út csak úgy elment. Teát és pudingot reggeliztünk. Még le sem dőltem úgy igazán, már ott is voltunk Tomás Maestre kikötőjében. Egy hosszú bevezető bólyasoron kellett becsordogálnunk a kikötőig, ahol már állt a forgalom mindkét oldalon. 🙂 Egészen hasonló volt, mint anno a Korinthoszi csatornánál vagy mint Lefkada északi részén. Itt viszont nagyon necces volt a mélység. Végig azon izgultam, hogy maradjunk középen, de hát van szembe forgalom is és a jobbratartás itt is szabály…

Vicces volt, hogy a lakóépületek alig pár méterre voltak tőlünk… de megúsztuk ezt a bevonulást. A szembejövőkkel jól megbámultuk egymást, de valahogy mindig az van, hogy mi vagyunk a fő látványosság. 😀

Örültem, hogy átjutottunk a nehezén. Aztán rádióztam, de sehol semmi… A harmadik próbálkozás után felhívtam őket telefonon, ahol végre sikerült elérnem valakit aki beszél angolul. Azt az utasítást kaptuk, hogy várjunk 5 percet a benzinkút környékén, amíg előkészítik nekünk a helyet… Persze a nagyok között.

Egy tökéletes “utolsó-kikötést” láthattak áprilisban a kedves segítőink és a szomszédok. 🙂 A hely éppen megfelel nekünk, nincsenek mellettünk hajózni nem tudó charteresek és nincs vízmozgás sem. Megfelel arra, hogy itt pihenjen Kundalini amíg mi nem vagyunk.

Mikor kikötöttünk, elpakoltunk kintről mindent és rögtön Dinghybe is pattantunk. Elmentünk Édessel megkeresni a kapitányságot ebben a hatalmas kikötőben. Sikeresen elvégeztük a papírmunkát, majd vissza a hajóra. Gyorsan összedobtam egy palacsintát ebédre, majd nekiláttunk a dolgok végleges összepakolásának. Én az orrkabint raktam rendbe, minden bőröndöt megpakoltam és a transzferünket is elintéztem az Alicante-i reptérre. Szuper vagyok, mi tagadás. 😀

Még a Dinghy pufferét is kidekoráltam picit..

IMG_4838

Édes addig a cockpitben pakolt mindent össze, majd beadogatta nekem az “elrakandó” dolgokat. Én összekészítettem az utolsó adag mosást is közben, már csak meg kell keresni a mosodát. 🙂 Miután végeztünk a pakolással, öszeraktam a hajmosós készletet és kisétáltunk a fürdőkhöz. Egészen rendben van, de mosógépet itt nem találtunk..

Egy kiadós hajmosás után ismét visszasétáltunk a hajóhoz, majd nekiláttunk közösen a vacsora készítésnek. 🙂 Elég jól sikerült nem?

image1

Most már tényleg lazítás következik. Édes betett egy sorozatot, addig én elmosogattam és felhúztam a friss ágyneműt. Megvártam, hogy végezzen az első résszel és elkezdtük a rendes filmet nézni. 🙂