Csörög az óra, nem akarok nagyon felkelni. Olyan jó most piehnni végre, de már nagyon várom a városnézést! Tündi (aki átvette a konyhát Tomitól) nekilátott a reggeli legyártásának. Tea és bundáskenyér volt a menü, majd összeszedtük magunkat és nagy nehezen nekiindultunk a városnak. Hatalmas hátizsákokat vittünk, hogy hazafelé be is tudjunk vásárolni. Tomi a hajón maradt egy rakás feladattal, amiket meg kell csinálni, mert a múltkor nem sikerült befejeznie (amúgy többször járt már Rómában, tehát neki ez nem nagy kaland). 11-körül szálltunk fel az első buszra (13percet utaztunk), ami elvitt minket a vonat csatlakozásig, azzal 30percet mentünk és átszálltunk az utolsó 5perces metróra. Ahogy kiszálltunk a Colosseum megállójánál, ott is volt rögtön a látványosság. 🙂

Hatalmas és csodálatos építmény a Kolosszeum. Durva belegondolni, hogy oroszlánok elé vetették a keresztényeket és a gladiátorok egymás ellen vívtak élethalál harcot ezen a helyen. (86 × 54 méteres aréna). Mi pedig itt állunk és ezt nézzük.

Imádom a történelemnek ezt a fajta közelségét, mikor szinte látható és tapintható a múlt… de a hangulat sajnos cseppet sem olyan, amilyennek vártam. Hemzsegnek a turisták, szinte alig lehet lépni, a fegyveres katonákról és rendőrökről nem is beszélve. (Tilos őket fotózni, én persze mindet lefotóztam! 🙂 Valahogy elvesz az egészből ez a folyamatos aggodalom a levegőben… “Vajon mikor robbant egy őrült állat?” Ezért nem is tartózkodtunk a tömegben sokat, készítettünk pár képet és mentünk is tovább a következő helyszínre.

Forum Romanum ( itt vettem egy hűtőmágnest 1Euróért! )

A Velence tér. Isteni idő, napsütés, boldogság.

DSCN9463IMG_3559

Az utcán tehetségüket vagy portékájukat áruló helyiek sokaságát láthattuk. A papagájos fószert külön kiemelném… Majdnem elsírtam magam a kis sárga papagáj láttán,(akárcsak Rómeó, az én kismadaram, aki 12évig volt mellettem) fel is ültette az ujjamra, én pedig csak néztem és gyönyörködtem benne. Édes pici lények…. Úgy szeretem őket!

A következő sorozatot Édes készítette egy filmbe illő figuráról.

A zenészekről is van

Miután áthaladtunk a téren, a Piazza Navona felé vettük az irányt. Ez az egész napos masszív városnézés elég fárasztó… pedig még csak most indultunk el.

Tündi és Attila nem bírta tovább, kellett egy fagyi! 🙂 Miközben sétálgattunk a városban, állandóan jöttek szembe látványosságok…

A Pantheon

DSCN9476

Itt megálltunk picit pihenni és bevágtunk pár szelet Pizzát. Isteni finom volt! A főnöktől még kaptam egy pohár finom vörösbort is a két szép szememért. 😀 Utólag is köszi neki! A következő állomás egy kávézó volt, mert a vendégeink csak koffeinnel működnek, Édesnek értelemszerűen valami Édes kellett, meg is kapta. Én egy facsart narancslevet kértem! Miután mindenki sikeresen feltöltődött, megindultunk a Vatikán irányába. 🙂

Egyperces pihenő a piros lámpánál és megyünk is tovább. Már közeledünk a végső célunkhoz!

DSCN9531

Az épületek egyszerűen csodálatosak.

Már érezhetően nagyon közel van…

És végül megpillantjuk a várva várt épületet…

Hatalmas tömeg, kígyózó sorok és gagyi árusok. Ettől a helytől is többet vártam picit. Bementünk egy “SZENT” boltba, ahol csak ilyen szentséges és Jézusos cuccokat lehetett kapni. Nos, röviden összefoglalnám. GICCS ÉS DRÁGASÁG.

Akartunk ajándékokat venni, (mert hát ez mégiscsak a Vatikán) de semmi értelmeset nem találtunk. A rózsafűzérek aranyáron és gagyibbnál is gagyibb, pocsék termékeket találtunk csak. Nagyikám, egy aprócska (az egyetlen esztétikus tárgyat a boltban) szenteltvizes üvegcsét viszek neked haza!!!!!!!! A többiről szóban mesélek majd.

Elfáradtam, leszakad a derekam, végem. Valaki szedjen össze és vigyen haza!!

A problémám csak annyi, hogy tudom mi vár még ránk hazáig. A hátizsákokat még meg kell pakolni egy boltban és csak utána megyünk vissza a kikötőbe.

Tündivel nagyon kemények vagyunk és a fáradtság ellenére is megy egy kis mosoly. (Részemről kevésbé ősznte)… 😀

IMG_8379

Visszasétáltunk a hídon egészen a tömegig (buszmegálló) és megvártuk a buszt, ami visszavitt minket a csatlakozásig. Út közben láttunk egy indokolatlan piramist is a város közepén…

IMG_3670

Majd 30 perc zötyögés után sikeresen bevásároltunk a helyi boltban és teleraktuk a bőröndöt, a hátizsákokat és még bőven kellett zacskózni is. Közben ránksötétedett, már mindenki átesett a holtponton. Felszálltunk az utolsó közlekedési eszközre, ami a lehető legközelebb vitt minket a célhoz és végre valahára megérkeztünk Kundalinihez. 20:30…

Tündi nekilátott vacsorát gyártani, addig mindenki csinálta a dolgát, én zuhanyoztam és eldőltem a nappaliban. Bableves volt meg pacal. Köszönjük Anyuka! Az előre fagyasztott ételek most váltak kinccsé a hajón. 🙂 (ÉLJEN A BABLEVES)

A nap egyik legédesebb képével már találkozhattatok ma, de ezt külön kiemelném mégegyszer. Címet is találtam neki.

Szerelem a Városban  :))

DSCN9501

Szép estét mindenkinek!