7:30 ébresztő, 8:00 bőséges reggeli, (forró tea és 10 tojásból rántotta hármunknak) majd nekilátunk rendbeszedni a dolgokat a hajón. 9:00-körül kapom a telefont a szomszéd hajósboltból, hogy megjött a gumi! Szuper. Míg Tomi előkészíti a terepet a kinti munkálatokra, mi gyorsan átszaladunk Édessel megvenni a kinézett termékeket.

A napom fénypontja az a gyönyörű térkép – terítő!!!! 🙂

IMG_7929

Miután végeztünk a hajósboltban, visszasétáltunk Kundalinire és megkezdődött a több órás munka, egészen a kidaruzásunk pillanatáig szereltünk. Éppen elég volt hármunk 6 keze a gumi felrakásához, amit létrán és egy állványon végeztünk gumikesztyűben. Én tartottam a gumit, Tomi nyomta bele a tömítőanyagot és Édes fúrta fel a hajó aljára. A fiúk megcsinálták ma a horgonyjelölést is, néha elkapott egy kis záporeső, aztán hirtelen megint tűző napsütés. Teljesen kiszámíthatatlan az időjárás, ma is volt szivárványunk. 🙂

IMG_0809

IMG_3329

15:00 előtt érkeztek a munkásaink, hogy vízre tegyenek. Felszedtük a köteleket meg az áramkábelt és a vízkészletünket is feltöltöttük. Az egész procedúra 15perc alatt lejzajlott és már vizen is voltunk megint. Boldogság!

Az én feladatom ismét a Dinghy szállítása volt, csak most nagyobb hullámokkal kellett megküzdenem, mint korábban. A frigó szerelő éppen akkor érkezett meg, mikor beszálltam a gumisba. Odajött és megkérdezte mikor nézhet rá a hűtőre leellenőrizni a működését. Mondtam neki, hogy amint utolértem a fiúkat és lehorgonyoztunk, jövünk vissza érte és behozzuk a hajóra. Úgy véltem érti amit mondok és így is lesz. 😀 Nagy nehezen sikerült eljutnom a hajóig és onnantól már biztonságban éreztem magamat. 20perc telhetett el maximum és lehorgonyoztunk a szemközi öbölben. 15:45, nagyon éhesek vagyunk. Tomi kiment a szerelőért, közben mi készítetünk Édessel kömény levest meg olasz krumplinudlit. 🙂 Tomi megtankolta a Dinghyt és szerelő nélkül jött vissza a hajóra. Azt mondta bezárt a telep és sehol senki. Nagyszerű! Nem működik rendesen az egyik hűtő!!! Ez már kezd filmbe illő lenni.

IMG_7162

Próbálom utolérni a szerelőt, de nem találom a névjegykártyáját… Megebédeltünk, majd hosszabb keresgélés után rábukkantam a névjegyére az asztalon lévő papírkupac közepén. Vadul elkezdem hívogatni az embert, mert már 18:00 és kezd kilátástalan lenni a helyzet. (19:30-kor megyünk az itteni utolsó vacsoránkra az Olasszal és a cuki kis Belga párral). Nagy nehezen utolértem telefonon a szerelőt, elmeséltem neki mi a gond és 20perc megbeszélés után arra jutott, hogy jobb ha kijön megnézni mi a helyzet. Azt, hogy hogyan kerültük el egymást nem értem. 20:00-ra vállalta, hogy kijön a kikötő bejáratához, addig mi rendet raktunk és úton is voltunk kifele.

Jól fel kell öltözni, mert fúj a szél rendesen! A víz felfröccsenésről ne is beszéljünk…

19:45, késésben vagyunk megint és most nem magunk miatt… beszélnünk kell a szerelővel. Egész gyorsan megérkezik, váltunk pár szót, majd Tomi gondjaira bízzuk és mennek is vissza a hajóra. Mi sietve elindulunk a vendéglő fele, ahol már várnak minket. Willy az ajtóban toporog és mosolyogva üdvözöl, egyem meg, úgy örül, hogy megérkeztünk. 🙂 Ma este a sarokban ülünk le egy nagy asztalnál, hogy ne zavarjuk a többi vendéget a hangos röhögéssel. A hely tele van, mert valami szenzációs az étel felhozatal! Én harmadik este eszem a Csirkés souvlakit, Édes pedig a megszokott sertés karajt.

A csirkém, amiért egyszerűen odavagyok:

IMG_3280

Neki sör, nekem vörösbor. Az este végig felhőtlen nevetéssel és jobbnál jobb sztorikkal telt. Én személy szerint nagyon megszerettem ezeket az embereket és szívesen élnék a közelükben, hogy mindíg ott legyenek nekünk. 🙂 Ők is elmondták, hogy nagyon fogunk nekik hiányozni… Telefonszámokat meg mail címeket cseréltünk és hosszú ölelésekkel búcsúztunk egymástól, Prevezától és a szuper közös estéktől. Visszasétáltunk a kikötő bejáratához, ahova pont akor érkezett vissza Tomi  és a szerelő. Tökéletes időzítés! A szerelőnek sikerült megszerelnie a hűtőt és már ott sem volt. Hármasban indultunk vissza a hajóra a sötétségben (22:30). Már csak a zuhany maradt hátra elalvás előtt.

Én még írok, mert egy percem sem volt rá egész nap…

00:21, eddig bírtam. Szép álmokat! 🙂