8:00, csörög az óra… úgy vagyok szarul, ahogy kell. Egész éjszaka küzdöttem a bedugult orrommal, fájó torkomal és azért sikerült Édest egy kis tüsszögéssel is felzavarnom álmából. Nem mondhatnám, hogy most túl kellemes társaság vagyok, de tolom a vitamint és remélem, hogy másnapra jobb lesz! 9-re kell menni az irodába fizetni, gázt kell cserélni és kell a torkomra valami szopogatni való mentolos cucc is a patikából. Mindenki zenére ébredt, mert Édes ezzel ébreszt általában ha nehezen kel fel a banda. 🙂 A feladatok kiosztva, megyek is az irodába teával a kezemben…

IMG_1285

Édes és Tomi jött velem, Tomi a gázpalackot cserélte ki, Édes megint valami hívásban volt, Én pedig elszaladtam a legközelebbi patikába gyógyszert venni. 9:30, mindenki újra a fedélzeten. Indulhatunk is! Tegnap este kifogyott a gázunk, ezért a hús félkészre tudott csak sülni, a krumpli meg el sem kezdett készülni. Tomi nekilátott a folytatásnak, közben készítette a rántottát is reggelire. 🙂

DSCN9966

Még 10-előtt sikerült elindulnunk és miután kicsorogtunk a kikötőből leültünk reggelizni. 16csomó az átlag szél sebességünk, így vitorlázva 7-7,5csomóval tudunk haladni. Ez a tempó mondhatni egész jó! Reggeli után beszedtem a vitaminokat és toltam egy Neocitrant. Fél órán belül elájultam az ágyikómban és 15:30-kor ébredtem újra. Nem tudok semmiről, ami addig történt a többiekkel odakint. Ránéztem a térképre és még csak fél úton voltunk Pisa felé… Bárcsak érkezéskor ébredtem volna fel. Na mindegy. Kimentem a többiekhez csekkolni, hogy ettek-e már. Presze, hogy ettek. Nekem megint nem sok maradt, de nem is vagyok éhes. Felvágtam egy zöldalmát és rágtam mellé egy kis kekszet. Közölték velem, hogy ma este Livornóban állunk meg, már hívhatom is körbe a kikötőket, hogy mennyi az annyi, mert jövünk. 🙂 Oké… Találtam egy vállalható kikötőt és meg is beszéltem velük az érkezésünket. Nem egyszerű a tájékozódás már a bejáratnál látható, hogy legalább 3irányba lehet menni. Sok érdekes nagy hajó áll itt.

Végül sikerült megint elérnem telefonon az illetékest és bevezényelt minket a nagy hajók közé (nem volt helyünk a kisebbek mellett), így a hatalmas luxusyachtok között kötöttünk ki. Egy jófej szakállas ürge meg a kollégája segített nekünk kikötni. Megérkeztünk!!!!

Miután megérkeztünk, én rögtön kimentem az irodába fizetni az éjszakát. Majd visszamentem a hajóra átöltözni és közösen elindultunk a városba vacsorázni.

DSCN9992

Bejártuk a környéket, végigcsoszogtunk a shopping street-en és kerestünk egy éttermet ahova be tudnánk ülni. Menet közben láttam pár szép dolgot… 🙂

Talán az 5. étteremnél meg is sikerült állni… Én és a fiúk betoltunk egy-egy hatalmas pizzát, Tündi és Attila valami tengeri cuccot ettek. 🙂

Fogyott egy kis vörös bor is, majd miután felfaltunk mindent, elindultunk édességet keresni. Nem is kellett sokat sétálni, a tér másik oldalán volt egy kis cukrászda. Én nem ettem semmit, mert egyáltalán nem kívánok édeset. A másik problémám, hogy az orrom és a fülem is be van már dugulva. Szar a közérzetem a szó leszorosabb értelmében. 21:00-körül megindultunk vissza a kikötőbe. Egész hangulatos kis város, még a fákat is ruhába oltöztetik. 🙂

22:00, a hajón vagyunk ismét, mindenki emészti a vacsorát és szabadfoglalkozás keretén belül elvonulva nyomkodja az elektronikáját. Nekem annyi erőm maradt, hogy megírom a nap eseményeit, bedobok egy Neocitrant és zuhany után elájulok. Holnap végre Pisaban leszünk, ezt vártam már rég…

Szép estét kívánok mindenkinek!