Tegnap este végeznem kellett volna a modul vizsgákkal, de túl sok volt, így megkértem Édest, hogy segítsen. Éjfél után sem sikerült végeznie, el is küldött aludni. Ma reggel 10-re meg kellett csinálnom az összeset, hogy mehessek Kressz vizsgára. Hajnalban kelt a drágám, hogy megcsinálja nekem az egészet. Én 9-körül ébredtem, kicsit sem kipihenten, de legalább voltak izgalmas álmaim. 🙂 Nem reggeliztem, addig, amíg az utolsó tesztet meg nem csináltam Tomival. (Már csak annyi maradt hátra). Mikor 10:20-körül végre végeztünk, elküldtem az iskolának a jelentkezésemet a decemberi vizsgára és nyugodt szívvel ültem le reggelizni… VÉGRE.

Készül az ebéd, mindenki csinálja a dolgát. Én őszintén nagyon belefáradtam az elmúlt hetekbe és már csak szórakozni szeretnék. A délelőtt eltelt gyorsan, már kész is a rakottkrumpli ebédre. Miután megebédeltünk, a fiúk lőttek 3 halat a kikötőben szigonypuskával… Szegények.

IMG_9047

Megbeszéltük, hogy a délután folyamán elmegyünk a szomszéd (Grimaud) kikötőbe és a mögötte fekvő tüneményes kis Velencébe. 🙂 Bepattantunk a Dinghybe anyukástul és Danikástul és átcsordogáltunk a falucskába… amit ott láttunk, azt sosem felejtem el.

IMG_7573

A képek és videók sem adják vissza azt a gyönyörűséget és meghittséget, ami ott volt. Egyszerűen beleszerettem a helyszínbe és esküszöm itt el tudnám képzelni, hogy legyen egy kis lakásunk Édessel. 🙂

Csináltunk sok szép képet, a fiúknak ismét sikerült megreptetniük a drónt és olyan felvételeket készítettek, amiket eddig szerintem nem sokan. Városnézés közben találkoztunk magyarokkal… 😀 Ebben az üres kis francia városban (ahol éppen nincs szezon és egy lélek sincsen az utcákon). Nagyokat nevetek mindig, mikor ilyen helyzetbe kerülünk. Egy magyar és egy francia idősebb pár volt, és a francia néni nyakában Halasi csipkéből készült nyaklánc lógott. 🙂 Időről időre elfelejtem milyen pici is ez a világ.

Miután kinézelődtük magunkat a parton, visszaszálltunk a kis motorosba és körbecsordogáltunk az egész kis városon. Franciául úg mondanám: Super Mignon! Annyira édes itt minden, hogy elolvadok…. komolyan. Láttunk egy házikót, ami előtt egy nutria ücsörgött a vízparton és csak úgy nézett minket. Nem volt túl stresszes… 😀

16:00-körül visszajöttünk a saját kikötőnkbe és kifizettem az eddig itt töltött estéket. Nagyon kedvesek ezek a franciák, simán tudnék itt élni!!!! Ezek után visszajöttünk a hajóra és ettünk még egy adag rakottkrumplit elő-vacsorának. 🙂 Megbeszéltük, hogy ma este lazítunk és társasozunk is. Szóval végre szórakozunk egy picit. Ez már nagyon hiányzott. Szép estét nektek!