Korán kelés, jön az eddigi legnagyobb távolság megtétele kettesben… Egy-egy tea és hozzá keksz reggelire. Gyorsan kint is vagyunk a kikötőből, teljesen rutinszerűen működnek a dolgok.
Borongós, esős nap ez a mai is, viszont nincsenek nagy hullámok és kellőképpen fúj a szél. Édes bontja a vitorlát és csak úgy suhanunk a tengeren.
Én elég hamar becsomagoltam magamat és elszenderedtem a hűvös levegőn, míg Édes élvezettel állítgatta a vitorlát. 🙂
Jó pár óra telt el így, be kellett nyomnom a szervezetembe egy kis élénkítőt… 😀
Majd 6 óra vitorlázás után végre megérkeztünk Sant Carles de la Rápita kikötőjébe.
Egy hosszú bevezető bója soron kellett benavigálni magunkat a kikötőbe, ahol nem teljesen voltak egyértelmű határok. Úgy értem adott két kikötő, de középen is van még valami marina-szerűség és mindegyik máshoz tartozik. Először telefonon próbáltam elérni a kinézett kikötőt, de nem vette fel senki, így a másikat hívtam. Ők készségesen besegítettek a kikötőjükbe, ahol szabadon választhattunk hova álljunk. Egy akkora hely állt rendelkezésünkre, hogy öröm volt nézni. :))
Kikötés után Édes rögtön nekilátott az ebéd elkészítésének, én pedig mentem az irodába ügyet intézni. 🙂 A srác nem volt a helyzet magaslatán, de végül megoldotta a feladatot.
Amúgy szerintem aranyos kikötő, csak süthetne már a nap….
Miután elintéztem mindent a kapitányságon, visszatértem a férjecskémhez és lassan el is készült a chilis hagymás bab. Nyammmmmmm! Nagyon finom lett.
Ebéd után szinte azonnal megindultunk a “városba” pékséget vadászni, hogy legyen friss kenyerünk a vacsorához. Út közben feltérképeztük ezt a kis elvarázsolt falut, ahol a látottak alapján megállt az idő egy jó pár éve. :)))) Viszont találtam egy kirakatot, ahol a kedvenc márkámból volt bőségesen…. LOVE MOSCHINO!
Mivel szombat van, elég sok minden zárva, de hát szerencsés típusok vagyunk… Kezdetnek elnyaltunk 1-1 fagyit, majd rögtön megtaláltuk a keresett pékséget és feltankoltunk friss baguette-ből! Körbesétáltuk az egész falut, majd lassan visszabattyogtunk a hajóra.
A kikötő bejáratánál egy sirály gyűjtögetett a fészkéhez. Nagyon mókásan csámpázott előttem. 😀
19:00, újra a hajón. Jó érzés most leülni egy kicsit. Írok, pakolok és lassan kezdődik a sorozat-est. 🙂
Nincs hozzászólás