Bárcsak írhatnék valami szuper izgalmasat mára, de kiábrándítóan hasonló napunk volt, mint tegnap. 😀 A forgatókönyv majdnem ugyan az. Ma annyi különbséggel, hogy 9-ig lustálkodtunk az ágyban, mert olyan puha és meleg a takaró alatt, hogy a franc se akar kiszállni onnan. Szokásos reggeli, megbeszélés a napi teendőkkel kapcsolatban, takarítás, rendrakás… Majd szétszedtük a kabinokat teljesen, lehúztuk az ágyak szivacsairól a huzatokat és most Édessel mentem ki mosodába. A menetrend szinte teljesen olyan, mit a tegnapi. Kikötöttünk és elsétáltunk a mosodába, váltottunk aprót és bedobáltuk a gépekbe, közben Tomit a hajón hagytuk kibontakozni. Van feladat bőven…

Míg vártunk a mosásra, átmentünk a szemközti kínaiba és megetettem Édest valami finom csirkés-cukkinis-tojásos rizzsel. Nagyon finom volt! Aztán vissza a mosodába, huzatokat át a szárítóba és elmentünk sajtot venni a tegnapi boltba. 😀 Halálosan izgalmas nem?? A második kör után begyűjtöttük az ágyneműket és megindultunk vissza a Dinghyhez. Rengeteg turista volt a parton ma is, csak úgy bámulnak ahogy bedobjuk a zsákokat a kis gumisba és elszáguldunk a nagy semmi felé. 🙂

Ezeken az utakon olyan pozitúrát veszek fel, mint a zsokék és simán rugózom át az ugratásokat combból. Ezt érdemes lenne megnézni. Édes mögöttem ül és lazán veszi a hullámokat fél kézzel. Mint említettem, 3 falunyi távolságot (2,5 tengeri mérföld) szelünk át a tengeren és maximum 12percig tart az út ezzel a sebességgel. 😀 Szívesen megmutatnék egy ilyen utat videón, de valószínű szívrohamot kapna anyukám. Édessel biztonságban vagyok, nyugi! 🙂

Miután visszatértünk a hajóra (17:00) Tomi már elkészült az ebéddel, ami Carbonara volt, persze én paradicsomosat kértem és miután megettem a részemet még repetáztam a Carbonaraból is. 😀 A fiúk még palacsintáztak utána és kezdődött a pakolás. A legnehezebb rész a huzatok visszaaplikálása volt a szivacsokra. Valószínű egy picit összementek a mosás vagy szárítás közben, így szenvedtünk rendesen mire visszaraktuk őket. Ezek után kipakoltunk minden vendégszobából és rendszereztük az összes gyógyszerünket (a beazonosíthatatlan gyógyszereket anyukám segítségével). Hát, valahogy így telt ez a csodálatos nap.

Gyújtottam két gyertyát a drága nagyszüleim emlékére. Mindenkiért egy- egy gyertya égett el ma este. Édes és Tomi is kaptak gyertyát. Csendes percek következtek. . .

IMG_4912

Ezek után nem vittem túlzásba a teendőket. Zuhany és alvás következett… Őrizzék álmainkat drága szeretteink, akiket nem láthatunk többé ebben az életben.