A délelőttre már nem is emlékszem olyan régen volt, viszont korán csörgött az óra és szokás szerint 8-kor Tomi tálalta a finom reggelit. Ma rántotta volt, finom yogi teával. 🙂 Ezek után visszafeküdtem az ágyba és amíg a tengeren zötykölődtünk, én majdnem végig a kabinban voltam. Mikor felmerészkedtem a cockpitbe levegőzni, éppen elkészült a déli szendvics is (finom kolbászos). Elővettem a Görög tartalék gumicukromat, ami mindíg jól jön… 🙂

IMG_3644

Majd valahogy kint ragadtam és lassan meg is érkeztünk Cogolin kikötőjébe. St.Tropez mellett vagyunk, amit holnap fogunk feltérképezni. Ma viszont be kell fejeznem a Kreszt, szóval nem megyek ki várost nézni a többiekkel.

Az érkezésünk mondhatni zökkenőmentes volt, hála a francia tudásomnak. Nem tudom mit csinál itt egy ember aki nem beszéli a nyelvüket. Főleg nem telefonon és rádión keresztül. 😀 Na szóval beszóltam rádión, hogy érkezünk, kértem helyet is, de csak egyetlen ember volt szabadon éppen. Mondta (inkább kiabálta a partról), hogy kellenek a papírok és csak utána tud minket elhelyezni. OKÉ! Édes rátolatott egy mólószár végére és kiugrottam, ahogy szoktam ilyen esetekben. Bementem a bácsival az irodába és elintéztük a papírokat. Majd visszakísért a mólóhoz és mutatta hol lesz a helyünk. Édes visszatolatott értem és felugrottam Kundalinire. 🙂 Megint csak a nagy hajók között kaptunk helyet… Jó ez, mert legalább védett. Édes könnyedén betolatott az amúgy kicsit sem egyszerű helyre és már ki is kötöttünk. Laza csapatmunka volt.

Ezek után Tomi nekilátott az ebéd elkészítésének, addig Édes elvitte anyukát egy körre a Dinghyvel, Dani pedig itt maradt telefonálgatni. Én nyomtam a kresszt, amennyit csak bírtam, majd egy óra múlva kész is volt a Gulyásleves. 🙂 Mindenki újra a fedélzeten, mehet az ebéd. Másodiknak túróstészta volt, de én mákosat ettem!

IMG_9728

Nem vagyok jóban a túróval… Szóval így telt a délutánunk. Ebéd után Édes elment Danikával megbeszélni a megbeszélnivalót és megtervezni a megterveznivalót! 🙂 Ezt csak ők tudják. Tomi elment anyukával bevásárolni, én pedig itt maradtam a hajón Kresszezni. Az agyam nem bírja már sokáig ezt a sok tesztet, de éjfélig tutira nem végzek vele… Édes majd segít ha végzett minden dolgával. Vacsorára már csak levest ettünk, aztán mindenki elvonult zuhanyozni és csinálni amit akart.

22:00, Én még mindig itt ülök és rohadtul unom. Viszont holnap reggelre meg kell lennem az összes modulommal. Nincs szó, amivel ki tudnám fejezni hogyan is érzem magamat. Így hát jóéjszakát kívánok mindenki másnak.