El sem hisszük, hogy végre úton vagyunk.. Elindultunk! 5 hónapnyi hajó felújítás után elérkezett a pillanat és ma délután 14:00-kor végre ellöktük a partot Athénból. (Alimos Marina) Az utolsó percig ment a szerelés.. de megérte.

A drága kicsi férjem indulás előtt fejezte be az új Dinghy motorjának installálását. Szerencsénkre üzemképes a szerkezet és reszketés nélkül merünk belevágni az ismeretlenbe. Szerintem mindketten kijelenthetjük, hogy egy csodásan fárasztó időszakot tudhatunk magunk mögött, és ami most következik… Alig várjuk! Ha minden jól alakul, akkor estére a Korinthoszi-csatorna előtt fogunk lehorgonyozni és reggel indulhatunk is tovább.

Az út modhatni csendesen és eseménytelenül zajlott. Édes állandóan állítgatta a köteleket és műszereket, közben én Fáncsival (plüss elefánt) bealudtam párszor menet közben.

Este 20:00-kor megálltunk Korinthosz előtt egy Órmos Kalamaki nevű öbölben és az új Dinghyvel becsorogtunk a helyi Port Office-ba, ahol információt kaptunk a csatornán való átkelésről. Kalandos volt mindezt sötétben kivitelezni, mivel a tenger nem volt túl nyugodt és a Dinghy motorját sem ismertük még igazán…

A korinthosi bejáró olyan, mintha az ember egy másik dimenzióba csöppenne. Olyan magas a part fala, hogy még a nagyobb vitorlásoknak is komoly kihívást jelent odakötni. Nos, mi ezt a kis Dinghyvel próbáltuk kivitelezni. Szerencsénkre volt ott egy kis vitorlás családostul, akiket végül megkértünk, hogy legyenek oly szívesek felengedni minket a hajójukra, amin keresztül kijutunk a partra. Rendesek voltak és simán rájuk köthettünk. Maga az iroda is egy elvarázsolt hely.

Itt egy doksit kellett kitölteni a hajóról és a kapitány adatait is meg kellett adni.

Mikor végeztünk az office-ban, visszamásztunk a hajójuka és váltottunk még pár szót az Ausztrál családdal. Onnan indultunk vissza Kundalinire a már csendes tengeren. Elég fáradtak voltunk mire mindennel végeztünk, így már vacsorát sem nagyon készítettünk. Elég is volt az aznapi rágcsákból és melegszendvicsekből.

Az este további részét mindenkinek a fantáziájára bízzuk. Végre ágyban..